Sziasztok!

Már régen megcsináltam ezt a honlapot, és valószínűleg sokáig fogom szerkezgetni, mire nyilvánosságra fogom bocsátani. Szóval egy ősrégi szöveget fogtok olvasni, amikor már nézitek:)

Remélem sok érdekes és hasznos információt tudok leírni, de őszintén szólva nem igazán erre törekedek mikor írom ezt a honlapot. Ez egy őszinte életérzés, az életem részének egy darabja akar lenni. Talán írásbeli megörökítése annak a rajongásnak ami elindult bennem az ázsiai kultúra irányában. Szóval ha lesz benne pár személyes történet is, az azért van, mert elsősorban az én kapcsolatomat akarom megörökíteni az ázsiai kultúrával.

I. nagy gondolat: 2010. 03. 27. a honlap megírásának kezdeti ideje. Csak, hogy tudjam.

Szóval mint személyes naplóként fog működni a dolog. Egyébként már egy ideje írok egy könyvet kézzel, amiben lejegyezgetem életem ilyen emlékeinek darabjait. Főleg könyvekkel kapcsolatban írok sokat, mert elkezdtem gyűjteni a japán, koreai és kínai írók könyveit. Volt amiben csalódtam, de többnyire csak olyat olvastam, ami nagyon tetszett, és sok mindent elmondott azokról az emberekről, akik ezekben az országokban nőttek fel, és lettek hazájuk írójává. Bár rá kellett jönnöm, hogy a kedvenc íróim általában mind elhagyták hazájukat, és kitelepült, kivándorolt, vagy más állampolgárságott felvett emberekké váltak. Felmerült bennem, vajon akkor ők valóban hazájuk írói, vagy világpolgárokként már olyan távol esnek a valóságtól mint mi olvasók?

II. Nem. Ők, és itt példaként említhetem Amy Tant és Murakami Harukit, csak máshová költöztek, de szívükben mindketten megőrizték hazájuk iránti feltétlen szeretetet, ismeretet. Bár kétségtelen, hogy Haruki inkább világi író, hisz műveiben a helyszínek árulkodnak inkább arról, hogy japán íróval van dolgunk, de szereplői jappánok. Amy Tan egy sokkal mélyebb kínát fest le nekünk. Sajnos szükség is van rá, mert nem csak hazánkban elharapódzó gazdasági zsibvásárban kína kimagaslót alkot. Talán azért nem érdeklődnek iránta, mert már itt van, és igénytelen olykor hasznavehetetlen áruit dömpingben szórja ránk. De valóban bóvlik? Vajon ők is így gondolják? Talán olvassunk el pár regényt, és világossá válhat, hogy egy olyan országban, ahol a kommunizmus még mindig igen sokat jelent, mi jelenti az értéket. Mao ideje alatt az ország úgy elszegényedett, hogy az emberek éhen haltak! Ha ebbe mélyen belegondol az ember, borzasztó. Ott vajon mit jelentett volna egy ébresztő óra? Vagy egy-két csecsebecse, egy jó kabát?

 

 

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
azsiafan - © 2008 - 2024 - azsiafan.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat